Szinte már nincs is olyan háztartás, ahol ne használnának mikroszálas törlőkendőket. Annyira beépült mindennapjainkban, olyan sokoldalú a felhasználhatóságuk, hogy szinte az ember azt kérdezi magától, hogy hogy is tudott élni eddig nélküle.
Érdemes közelebbről is megvizsgálni, hogy mitől is olyan nagyszerű ez a termék.
Régen és ma
Az őskorban az ember először az elejtett állatok bundáját húzta magára, majd elkezdte felhasználni természetben megtalálható növényi és állati rostszálakat. A pamutból készült vászon túl durva, a selyem borzasztó drága és kényes anyag, a gyapjúra sokan allergiások.
A múlt évszázadban kezdődött el a mesterséges szálak készítése, melyből anyagot lehetett szőni, ekkor jelent meg a műselyem.
Igényként merült fel, hogy az anyagok legyenek egyre könnyebbek, lágyabb esésűek, ezért kezdtek el egyre vékonyabb és vékonyabb szálakat gyártani, míg végül odáig jutottak, hogy a szálak vastagsága (vékonysága?) akár 1-1,25 den.
A den (denier, ejtsd: dönié) egy olyan mértékegység, mely a fonal finomságát mutatja, azaz 9 ezer méter fonal súlya mennyi. A másik mértékegység, melyben számolni szoktak a dtex, itt 10 ezer méter a fonal súlyát határozzák meg.
Felhasználás
Mikroszálas anyagból igen sokféle termék készül, a nylon harisnyától kezdve a tisztítókendőig szinte bármi.
Takarításra azért jó a mikroszálas törlőkendő, mert szálai nemcsak magukba zárják a piszkot, de a nedvszívó képessége is egyedülálló. Saját súlyának akár 6-7-szeresét is képes felszívni. Nem utolsó szempont az sem, hogy gyorsan szárad. Segítségével vegyszermentesen takaríthatunk, ezáltal nemcsak kezünket és a bútorokat óvjuk, de kisebb lesz ökológiai lábnyomunk is.
Gazdaságos a használata, gyorsabban, kíméletesebben lehet vele dolgozni. Élettartama is sokkal hosszabb. Tisztítása egyszerűbb, szinte elég vízbe áztatni, máris kiengedi magából az összegyűjtött szennyeződést.
Használatával könnyedén csillogóvá, zsírmentessé varázsolhatjuk az ablaküvegeket.
